Ingatlan biztosítás

Ön megszerezte álmai otthonát, de gondoljon bele a következő szavak jelentésébe: tűz, árvíz, vihar, csőtörés, földmozgások, betörés és rablás, felelősség. Csak néhány a lehetséges kockázatok közül. Védje meg legfontosabb beruházását, otthonát, az igényeinek leginkább megfelelő biztosítás kiválasztásával.

• Mely kockázatokra nyújt fedezetet a lakásbiztosítás?
• Milyen vagyontárgyak biztosíthatók?
• Ki kötheti meg a szerződést? (szerződő, biztosított, kedvezményezett)
• Hogyan határozzuk meg a biztosítási összeget?
• Milyen védelem mellett vállalják a biztosítók a betöréses lopás kockázatát?

• Épületek, építmények:



• Állandó lakás céljára szolgáló épületek (lakóház, lakás, lakásbérlemény)
• Nyaralók (nyaraló, hétvégi ház, hegyi hajlék, présház, tanya, stb.)
• Melléképületek I. (nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek pl.: garázs, kamra, ól, terménytároló, pincerekesz stb., amelyek a "főépülettel" (lakóház, nyaraló) megegyező kockázatviselési címen állnak).
• Melléképületek II. (a "főépülettől" eltérő címen található melléképület (pl. garázs).
• Építmények (pl. a "főépülethez" tartozó járdák, kerítés, medence, stb.)

FONTOS tudni, hogy a biztosítók többsége kizárja a biztosítható vagyontárgyak köréből, a még építés alatt álló épületeket és a bennük elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő, segéd- és kiegészítő anyagokat. Az építés idejére az úgynevezett Építész Szerelés Biztosítást javasoljuk.

• Ingóságok:



• Általános háztartási ingóságok:




• Mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan előfordulnak, a biztosítottak tulajdonát képezi, továbbá az általuk bérelt, kölcsönvett, nem beépített vagyontárgyak, amelyek a háztartás vitelhez szükségesek a biztosított személyes használatára, fogyasztására szolgálnak. Példák (a teljesség igénye nélkül): bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek, lámpák, elektorakusztikai berendezések, konyhagépek, barkács és kerti eszközök, ruházat, könyvek, játékok, élelmiszerek, camping felszerelés, szobanövények, sport- és hobbifelszerelés, poharak, üvegáruk, edények evőeszközök stb.) Amennyiben bizonytalan a biztosítási összeg helyes meghatározásában kérjük, töltse ki a következő űrlapot, mely segítségére lesz érékeinek felmérésében. Klikk IDE!

• Kiemelt értékű ingóságok




• Ebbe a vagyoncsoportba kérjük feltüntetni a 150,000,- Ft egyedi értéket meghaladó híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékeket, berendezéseket, hangszereket (pl.: tv, videó, kamera, hifi, számítógép-konfiguráció). Ide tartozik a 150,000,- Ft érték feletti karóra (nem nemesfémből) ill. azon gyűjtemények, amik az "értékőrző" ingóságok vagyoncsoportból kimaradtak (pl.: CD, LP gyűjtemény).

• Értékőrző ingóságok




• Értéktárgyak az olyan ingóságok, amelyek lakásban való tartása általánosan elfogadott, de egyedi nagy értéket képviselnek, és általában értékőrző tulajdonsággal rendelkeznek. Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak a nemesfémek, gyűjtemények, képzőművészeti és iparművészeti alkotások, valódi szőrmék, antik tárgyak.

• Nemesfémek:

Nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült tárgyak funkciójuktól függetlenül. Ebbe a csoportba tartozónak tekintjük a féldrágaköveket, ill. az annak felhasználásával készített tárgyakat is (achát, türkiz, rózsakvarc, onix, jade stb.).




• Gyűjtemények: (pl. érme és bélyeggyűjtemény)

A gyűjtemény alapfeltételei: értékhordozó, minimum 20 darab katalogizált, azaz tételesen felírt, szakszerűen, minden fontos adatot tartalmazzon, és a leírás mellékletként a biztosítási szerződésben szerepeljen

Szerződő:

A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekeltek köthetik meg, illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti. Ennek megfelelően a biztosítást magyar állampolgárokon kívül gazdálkodó szervezet, társasház, lakásszövetkezet, illetve külföldi állampolgár is megkötheti.

Biztosított:

Épületek, építmények vonatkozásában:

• a kötvényen név szerint feltüntetett tulajdonos, lakásbérlő, bérlőtárs, társbérlő,
• a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,
• a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakása darabszámának arányában,
• illetve az egy kötvényen feltüntetett társasház, ill. lakásszövetkezet.

Ingóságok vonatkozásában:

• a kötvényen név szerint feltüntetett személy,
• azok a közeli hozzátartozók és hozzátartozók, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában vele állandó jelleggel együtt élnek (Ptk.685.§ b, pont).

Közeli hozzátartozónak minősül: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér. Hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

Kedvezményezett:

A biztosított jogosult a szerződésből eredő szolgáltatásokra kedvezményezettet megjelölni. Jellemzően a banki hitellel finanszírozott lakásépítés vagy vásárlás esetén kell a hitelt nyújtónak a kedvezményezettségét záradékolni a biztosítási kötvényben. Az ilyen esetekben a mindenkori hiteltartozás erejéig a bank a kedvezményezett.

A biztosítási összeg helyes meghatározása rendkívül fontos, mivel a valóságosnál alacsonyabb értéken történő biztosítás következménye az alulbiztosítottság, ami kár esetén aránylagos (pro-rata) kártérítéshez vezethet. /Aránylagos (pro-rata) kártérítés: a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez. Példa: az épület kárkori újraépítési értéke 20 millió Ft, a biztosítási szerződésben az épületbiztosítási összeg 10 millió Ft. Ez 50%-os alulbiztosítottságot jelent, azaz egy 1 millió forintos épületkár esetén csak 500eFt-ot fog megtéríteni a biztosító./

Épületérték (biztosítási összeg) meghatározása

A biztosítási összeget az ingatlan hasznos alapterületének és az újraépítési négyzetméterárnak a szorzatából kapjuk. Az ingatlan értékének meghatározásánál a forgalmi érték nem irányadó, a biztosítási összegnek az újraépítési költséget kell reprezentálnia. A netrisk.hu oldalain található lakásbiztosítási tarifáló program javaslatot tesz a különböző típusú épületekhez (családi ház, társasház, panel tartozó négyzetméterárra. A program által meghatározott négyzetméterárnál alacsonyabb érték választása NEM JAVASOLT, ugyanakkor új vagy az átlagosnál nívósabb kivitelű épületnél, a valóságos kockázati viszonyoknak megfelelően, esetleg magasabb biztosítási összeg alkalmazása indokolt lehet. A javasolt egységár alkalmazása nem kötelező! A biztosítási összeget a biztosított határozza meg, vállalva annak következményeit.

Ingóságok értékének meghatározása

Az ingóságok értékének meghatározása a biztosított feladata. Fel kell mérni, hogy a biztosított ingatlanban található ingóságok, egy totálkár esetén mekkora összegből lennének pótolhatók. Az általános háztartási ingóságok értékének meghatározásához, a netrisk.hu oldalain található lakásbiztosítási tarifáló program javaslatot tesz a biztosítók által kalkulált átlagos, egy négyzetméterre jutó ingóságérték meghatározásával. A program által felkínált biztosítási összeg csak általános és tájékoztató jellegű. Amennyiben bizonytalan a biztosítási összeg helyes meghatározásában kérjük, töltse ki a következő űrlapot, mely segítségére lesz érékeinek felmérésében.

Valamennyi biztosító lakásbiztosítási szabályzata (szerződési feltétele) meghatározza azon vagyonvédelmi követelményeket melyek megléte szükséges a betöréses lopás kockázat vállalásához. (részletesen) Az egyes vagyonvédelmi szintekhez káreseményenkénti kártérítési limiteket határoznak meg a biztosítók.

Betöréses lopás biztosításra abban az esetben nyújtanak fedezetet a különböző biztosítók, amennyiben a biztosított ingatlan védelme teljesíti legalább, az un. "minimális mechanikai védelem" előírásait. Az ilyen alap védelem mellet ugyanakkor a biztosító által vállalt káreseményenkénti kártérítési limit is viszonylag alacsony, átlagosan 2-3 millió forint, de szórás jelentős 1,5-8 millió forint. Természetesen a biztosított értékek nagyságától függően a védelmi követelmények szigorodnak. A biztosítókra általában jellemző, hogy a mechanikai védelmet töbre becsülik az elektronikai jelzőrendszereknél, így a védelem kialakításánál érdemes ezekre helyezni a nagyobb hangsúlyt.

Minimális mechanikai védelem általános megfogalmazása*:

A védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és zárszerkezetek az alábbi követelményeknek megfelelnek:

- az ajtók, az ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében, szerkezetenként minimum 6 mm vastagságúak,
- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek **,
- az ajtók zárását a gyártó előírása szerint felszerelt biztonsági zárszerkezet *** vagy a tartószerkezetével együtt minősített és ennek megfelelően felszerelt biztonsági lakat végzi,
- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm-es hagyományos kisméretű téglafallal egyenértékű.



*tájékoztató jellegű, az egyes biztosítók megfogalmazása eltérhet
** Reteszhúzás elleni védelem: A kétszárnyú bejárati ajtók egyik része a mozgó ajtó, a másik része az álló, vagy rögzített ajtó. Ezt a rögzítést riglivel szokták megoldani, amelyik lehet csúszó vagy áthajtós rigli. A rigli függőlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral.
*** Biztonsági zárszerkezetnek minősül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a kéttollú kulcsos zárszerkezet, a szám vagy betűjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetoségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár.