Területtípusok és amit tudni kell róluk

Nagyvárosi, kertvárosi, ipari, kereskedelmi területek?

Mi a különbség az egyes területtípusok között? Olyan kifejezések ezek, melyek bármely ingatlanhirdetési oldalon megtalálhatóak, mint keresési opció vagy akár az ingatlan jellemzésében is. Mindenkinek, aki nem készen vásárolna családi házat, hanem építtetne, hasznos lehet ismerni ezeket a fogalmakat, hiszen a terület típusa meghatározza, mennyire és mivel lehet beépíteni.

A hatályos jogszabályok két nagy csoportba sorolja a területeket: beépítésre szánt és beépítésre nem szánt.

„a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

1. lakó-,

• nagyvárosias lakó-,
• kisvárosias lakó-,
• kertvárosias lakó-,
• falusias lakó-,

2. vegyes-,

• településközpont,
• intézményi,

3. gazdasági-,

• kereskedelmi, szolgáltató-,
• ipari-,

4. üdülő-,

• üdülőházas-,
• hétvégiházas-, valamint

5. különleges-,

b) beépítésre nem szánt területeit

1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-,
2. zöld-,
3. erdő

• védelmi erdő-,
• gazdasági erdő-,
• közjóléti erdő-,

4. mezőgazdasági,

• kertes mezőgazdasági,
• általános mezőgazdasági,

5. vízgazdálkodási,
6. természetközeli,
7. különleges beépítésre nem szánt

területeként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni.”

Nagyvárosias lakóterület: általában lakó rendeltetésű, sűrűn beépített épületek, ahol a beépítési magasság meghaladja a 12,5 métert. Ezen a területtípuson elhelyezhető nem lakórendeltetésű épületek: egészségügyi, kereskedelmi, iroda, szociális, oktatási, kulturális, igazgatási, sport, szállás.

Amennyiben a beépítési magasság nem haladja meg a 12,5 métert, kisvárosias lakóterületről beszélünk.

Kertvárosias lakóterület: laza beépítésű területek önálló házak nagy kertekkel, ahol a beépítési magasság nem haladja meg a 7,5 métert. Elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de lehet kereskedelmi, oktatási, szociális, egészségügyi, kulturális, sport és szállás jellegű épületeket is.

Falusias lakóterület: maximum 7,5 méteres beépítési magasságú mező- és erdőgazdasági építmények vagy olyan a lakosságot szolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények, melyek nem nincsenek a környezetre jelentős hatással. A lakóépületeken kívül egészségügyi, kereskedelmi, iroda, szociális, oktatási, kulturális, igazgatási, sport, szállás rendeltetésű épületek is elhelyezhetőek.

Településközponti lakóterület: általában lakóépületeket építtetnek rá, illetve olyan egyéb épületeket (lásd nagyvárosias lakóterület), melyek nem zavarják a lakhatást.

Intézmény terület: oktatási, szociális, igazgatási, egészségügyi épületek területe főként, de a legtöbb épülettípus is.

Kereskedelmi, szolgáltató terület: olyan gazdasági tevékenységet szolgáló épületek helyezhetőek el, melyek a környezetre nincsenek jelentős hatással. Az ilyen típusú területen önálló lakóépület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységre létrehozott épületen belül a tulajdonos és személyzet számára lakás kialakítható.

Ipari terület: az előzőhöz hasonlóan gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál annyi eltéréssel, hogy elsősorban olyan épületek kerülnek ide, melyek máshol nem helyezhetőek el, a környezetre jelentős hatással bírnak (tűzveszély, magas zajártalom stb.), ezeken belül lakás nem alakítható ki.

Üdülőházas terület: kettő vagy annál több, üdülési célra alkalmas kemping, tábor, üdülőépület elhelyezésére szolgáló terület.

Hétvégi házas terület: maximum kettő, 6 méteres beépítési magasságot meg nem haladó üdülő elhelyezésére szolgáló terület.

Különleges terület: ide tartoznak a bevásárló központok, logisztikai, szállítmányozási épületek, raktárak, hulladéklerakók, állatkertek, bányák stb.

Forrás: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet