Egy év alatt a rekord magas inflációt is meghaladó mértékben nőtt az új és használt lakások ára Magyarországon. A KSH adatai szerint az idei év első hat hónapjában 20 százalék fölötti volt az ingatlanárak emelkedése, ezzel másfélszeresére nőtt az átlagos lakásár 2015 óta Magyarországon.
2022. második negyedévében átlag 22,8 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak 2021. hasonló időszakához a Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint. A hasonló időszakra mért általános áremelkedés kicsivel 10% felett van, tehát nagyjából az infláció duplájával nőttek az ingatlanok árai. A következő negyedévre a KSH már 20% körüli inflációt jósol, kérdés, hogy a lakáspiac továbbra is tartja-e majd a drágulás ütemét.
Maradtak a trendek
Az előző negyedév összességében 5,3 százalékos emelkedése beilleszkedik a trendbe, ugyanakkor a ingatlanok drágulásának az üteme nem nőtt.
Utoljára 2019-ben drágultak ilyen mértékben az ingatlanok. Reálértékben akkor sokkal nagyobb volt a lakóingatlanok árának emelkedése, hiszen az akkori infláció jóval elmaradt a mostani 20% körüli értéktől. A COVID okozta lezárások alatt egy időre megtorpant a drágulás, majd a járvány elmúltával újra erőre kapott.
Az elmúlt időszakban a használt lakások nagyobb mértékben drágultak, mint az újépítésűek. Az elmúlt három hónapban ezek az értékek 5,6%, illetve 2,7% voltak. A tavalyi év hasonló időszakával összehasonlítva az árak 23,6 illetve 17,2 százalékos emelkedést mutatnak. Ez egy új trend, eddig az új lakások drágulása nagyobb mértékű volt, mint a használtaké.
A KSH adatai szerint ma a magyarországi lakásárak a 2015-ös árszint 150,9 százalékát teszik ki, azaz hét év alatt másfélszeresére nőttek az ingatlanárak. Ebben a távlatban az újépítésű lakások nagyobb mérték (156,7%) drágultak, mint a használtak (149,6%).
A lakáshitelek kamatai meredeken emelkedtek az elmúlt hónapokban. A lakáskeresők nehezebben és drágábban tudnak hitelhez jutni, amely csökkentheti a keresletet. A jövőben 10 százalék körüli kamatozású lakáshitelek várhatók, ha az infláció tartósan a jelenlegi szinten marad, és többek között a magas miatt a jegybank folytatja a jelenlegi politikáját.
A rezsicsökkentés részleges megszűnésével a magas rezsiköltségű ingatlanok iránti kereslet nagy valószínűséggel csökkeni fog, illetve igyekeznek majd megszabadulni tőlük a tulajdonosaik. Mindkét tényező csökkentő hatású lehet. Ezzel párhuzamosan az energiahatékony lakások és házak iránti kereslet élékülhet, amely árfelhajtó hatású.